A keresztény értékrend és a média kapcsolatáról szerveztek konferenciát a hét végén Sepsiszentgyörgyön. A Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület és az Erdélyi Magyar Zenetársaság a rendezte meg az egyház szerepvállalását elemző konferencialánc részeként a tanácskozást. Az előadások zömét médiaszakemberek tartották: a sepsiszentgyörgyi Bíró Béla, a budapesti Nánó Csaba, a kolozsvári Gábor Dénes, Lőrincz Emese, Sándor Krisztina és Farkas Imola. Márton Árpád parlamenti képviselő előadása A keresztyén értékek az RMDSZ programjában és cselekvésében címet viselte. A tanácskozás a környék egyházi vonatkozású látványosságai megtekintésével folytatódott. Illyefalva példája messzeföldön ismert. Kató Béla református tiszteletes, jelenlegi püspökhelyettes majdnem a semmiből teremtett ifjúsági keresztény központot, helyreállította a templomerődöt, felújította a templomot. Alsócsernátont példázza, hogy egyetlen ember, Haszmann Pál meg tudta alapozni egy egész térség hírnevét. Jelenleg a Székely Nemzeti Múzeum önálló részlegeként működő alsócsernátoni múzeum alapítója nevét viseli. /Sarány István: Háromszéki szellemi séta. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./
2003. október 18.
Megnyílt Keszeg Ágnes kiállítása Kolozsváron. A tordai születésű Keszeg Ágnes a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola II. éves textil-design szakos hallgatója. Fiatal kora ellenére számos kiállításon szerepeltek munkái: Temesvár, 1999 december; Kolozsvár, 2000 december; a Művészeti Líceum tanulóinak tárlata, Marosvásárhely, 2001 március; egyéni kiállítás, Torda, 2001 április. /Farkas Imola: Keszeg Ágnes egyéni kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./
2003. október 20.
A Szabó Dezső Egyesület /Kolozsvár/ szervezésében hallhattak az érdeklődők előadásokat Szabó Dezső íróról okt. 17-én, a Református Kollégium dísztermében. Az előadók: dr. Kozma Dezső professzor és Kolozsvári József mérnök Szabó Dezső, az író és Szabó Dezső hagyatéka címmel mutatták be tanulmányaikat. Szabó Dezső több akart lenni, mint író: vátesz, megváltó. Németh László írta róla: "évente berúgtam tőle és évente kijózanodtam". Legjelentősebb művei: Az elsodort falu, a Segítség és a háromkötetes Életeim. 1945. január 13-án halt meg, halála után hosszú ideig tartó pereskedés, huzavona kezdődött a hagyaték sorsáról. Kéziratait, műveinek szerzői jogát, mintegy 8000 kötetet számláló könyvtárát, 110 000 pengőnyi készpénzét a szeretett Kolozsvár Református Kollégiumának szánta, ennek a kívánságnak többször hangot adott. A hagyaték a mai napig nem került a Kollégium tulajdonába. /Farkas Imola: Író a történelem sodrában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./
2003. október 27.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Természettudományi és Matematika Szakosztálya okt. 25-én kezdte meg éves, őszi tudományos ülésszakát Kolozsváron, az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban. Az egész napos rendezvény előadásai öt különböző teremben zajlottak, erre szükség is volt, hiszen több mint 60 dolgozatot mutattak be a nap folyamán. A témakörök a következők voltak: faunisztika és állatökológia; molekuláris biológia és élettanok; florisztika és növényökológia; fizika; kémia; környezettan; földrajz-földtan. (A fizika és kémia szakon belül ún. posztertagozat is létezett.) Megnyitóbeszédében Egyed Ákos, az EME elnöke elmondta, nagy örömet jelent számára, hogy miután előző nap az EME első szakosztályának ülésszakát nyitotta meg, most a második szakosztályén lehet jelen. Elhangzott: tévhit az, hogy az EME megújulásra képtelen, hiszen a tudományos élet a szakosztályok keretében folyamatos. /Farkas Imola: Természet? Tudomány! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./
2003. október 28.
Kevesen vettek részt okt. 26-án Kolozsváron a Deák Ferenc emlékesten, melyet az RMDSZ és az Erdélyi Múzeum-Egyesület szervezett. Egyed Ákos történész, akadémikus és Lászlóffy Aladár Kossuth-díjas költő és akadémikus tartottak előadást. Egyed Ákos Erdély és Deák Ferenc kapcsolatáról beszélt. /Farkas Imola: Deák Ferenc emlékest. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
2003. október 28.
Muzsnay Magdát a pályán töltött több mint 50 év eredményes munkájáért a Kulturális Érdemrend Lovagkeresztjével tüntette ki elnöki rendeletben Ion Iliescu államfő. Objektív okok miatt azonban a díjazott nem vehette át személyesen az érdemrendet. A Román Rádió közelgő 75 éves "születésnapja" alkalmából a rádió nagy nevei közé tartozók közül több mint negyven rádiós vehetett át munkásságát elismerő dokumentumot. A Kolozsvári Rádió szerkesztősége külön is ünnepelt, a munkatársak pezsgős koccintással köszöntötték Muzsnay Magdát. /Farkas Imola: Elnöki kitüntetést kapott Muzsnay Magda. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
2003. október 29.
Okt. 28-án Kolozsváron a Bretter György Irodalmi Kör meghívottja, Bréda Ferenc volt, aki Mumu édes (urbanizációs líra) gyűjtőcímet viselő verseit mutatta be. A beszélt nyelvet, az argót használják a versek. Bréda szerint az argó lényege éppen ez: ha akarom, úgy írhassak, hogy ne értse senki. /Farkas Imola: Nyelvi bűvészmutatvány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./
2003. november 7.
Az A Hét közéleti és kulturális kritikai hetilap nov. 5-én mutatkozott be Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban. Parászka Boróka felelős szerkesztője szerint a lap fő célkitűzése, hogy interaktív legyen: az olvasónak írják, az olvasó segítségével. Nincs megcélzott közönsége, nem határozták meg, hogy kinek szól a lap. Ágoston Hugó főmunkatárs hangsúlyozta, kritikai lapról van szó, megpróbálják pótolni a művészetkritikai, irodalmi lapok hiányát. A színházi kritika is teret kap egy teljes oldalon. /Farkas Imola: Új "A Hét". = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./
2003. november 10.
November 8-án zajlott a Kolozs Megyei Közművelődési Fórum a Heltai Alapítvány székházában. A legfontosabbak témák: a 2004-es erdélyi közművelődési Eseménynaptár összeállítása, az elkobzott ingó és ingatlan javak visszaszerzéséről szóló törvénytervezet ismertetése, a szórványban élők gondjainak lehetséges megoldásai. Ugyanakkor bemutatták a Szórvány Szervezetek Kolozs Megyei Szövetségének alapítási szándéknyilatkozatát is. A magyarságnak majdnem egyharmada, azaz 420 000 személy él 20% alatti szórványban, tehát közvetlen asszimilációs veszélyhelyzetben. E tekintetben Kolozs megye fokozottan veszélyeztetett helyzetű. A megoldás csakis a szórványösszefogás lehet - mondja ki a nyilatkozat, amelyet a kezdeményezők: a Heltai (Kolozsvár), Diaszpóra (Kolozsvár), Téka Alapítvány (Szamosújvár), a Pro Kalotaszeg Egyesület (Bánffyhunyad), a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (Kolozsvár) és a Kőváry László Honismereti Kör (Kolozsvár) írtak alá. /Farkas Imola: Reflektorfényben a Kolozs Megyei Közművelődési Fórum. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./
2003. november 10.
Nov. 7-én Kolozsváron, a Római Katolikus Szent Gábor Ifjúsági Fórum Szentegyház utcai székhelyén három kötetet mutattak be: Oláh Dénes plébános Az ige szolgálatában (Homíliák az egyházi év vasár- és ünnepnapjaira "C" év), Sebestyén Péter Készenlétben és dr. Köllő Gábor A határhelyzet értékelése Rotterdami Erasmus teológiai tanításában című könyvét. Az ige szolgálatában című kötet kolozsvári és Kolozsvár környéki papok írásaiból összeállt gyűjtemény. Sebestyén Péter Erdőszentgyörgyön plébános, 11 éve pap, nem ez az első kiadott kötete. A mostani cikkek, beszélgetések, ünnepi beszédek, prédikációk, tanulmányok gyűjteménye. Dr. Köllő Gábor maga beszélt könyvéről. Erasmus kiemelkedő humanistaként és gondolkodóként beírta magát a szellem történetébe. A megoldást az egyház belülről való megreformálásában látta. /Farkas Imola: Az ige és a közösség szolgálatában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./
2003. november 17.
Kolozsváron, a Katolikus Nőszövetségen nov. 14-én dr. Vallasek István egyetemi oktató volt, a Sapientia csíkszeredai kirendeltségének tanára. Az egyetem gondolatának megszületésétől kezdve vázolta fel a Sapientia történetét, mai helyzetét. A Sapientia nem az első magyar egyetem, a maga nemében azonban egyedülálló. 2000. márc. 16-án jegyezték be a Sapientia Alapítványt. Az induló szakok meghatározásánál arra figyeltek, hogy azok hiánypótlók legyenek: közgazdaságtan, műszaki oktatás, kertészet, agrártudomány, társadalomtudományok, környezettudomány, filmművészet, média szak indult. Román nyelvű oktatás is folyik: jogszabály szerint nem működhet úgy egyetem Romániában, hogy az állam hivatalos nyelvén ne nyújtana képzést. Idén a Sapientián tanuló diákok száma Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron összesen 1600. Kiemelt jelentőségű a csíkszeredai egyetem, hiszen a város Székelyföld szívében fekszik, eddig azonban nem rendelkezett egyetemi hagyományokkal. /Farkas Imola: "Eső eshet, szél fújhat, csont törhet, de tanítani kell..." Újra az erdélyi magyar magánegyetemről, a Sapientiáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./
2003. november 24.
Nov. 21-22-én tartották a Bethlen Kata Diakóniai Napokat Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban, hollandiai és németországi partnerszervezetek képviselőinek részvételével. Az egyik kiemelt téma az idősgondozás volt. Első ízben nyújtottak át Árva Bethlen Kata díszokleveleket. Díszoklevelet kapott az a tizenkét diakonissza, aki életét a rászorulóknak áldozta. Három partnerszervezet: egy németországi és két hollandiai munkaközösség is elismerésben részesült. Megnyitották a Diakónia Keresztyén Alapítvány Zambilei utcai gondozóotthonát. Köszöntőbeszédet mondott: Pap Géza püspök, dr. Sárosi Arthur, a Diakónia Keresztyén Alapítvány igazgatója, aki az otthon felépítésének munkálataiban jelentős részt vállalt, valamint a németországi testvérszervezetek képviselői. A Jó Testvér Gondozóotthon 17 férőhelyes, véglegesen beköltözni kívánókat, időleges gondozásra szorulókat és betegeket egyaránt vár. /Farkas Imola: Ember az emberért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./
2003. december 8.
Immár harmadszor kerül sor a Zene és Építészet elnevezésű rendezvényre Kolozsváron. Idén az 1853-ban született Pákei Lajos építészre és Bachra emlékeztek a Belvárosi Unitárius Egyházközség, az Amaryllis Társaság és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság közös rendezvényén. Dec. 7-én a Házsongárdi temetőben dr. Gaal György beszélt Pákei életéről. Pákei Lajos tervezte többek között az egykori New York (ma Continental) Szállót, a Mátyás-szobor talapzatát, a Sétatér csónakházát, a kioszkot, az Unitárius Kollégium épületét. Pákai tervezett több mint 50 középület, 20 templomot, 5 kastélyt, ezenkívül számos emlékművet, emléktáblát és síremléket. Kolozsvár vízvezeték- és csatornahálózatát is kidolgozta, szabályozta az utcák frontvonalát, új utcákat nyitott, mederbe szorította a városon átfolyó patakokat. Délután elhangzott dr. Angi István zeneesztétikai előadása, dr. Murádin Katalin pedig Pákei építészetéről beszélt. László Bakk Anikó, az Amaryllis csoport vezetője és Bálint Benczédi Ferenc unitárius lelkész elmondták: három éve volt az első Zene és Építészet rendezvény. /Farkas Imola: Százötven éve született Kolozsvár nagy építésze. Pákei Lajosra emlékeztek a Zene és Építészet rendezvény résztvevői. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./
2003. december 15.
Dec. 14-én 55 éves fennállását könyvbemutatóval ünnepelte Kolozsváron a Művelődés folyóirat. Szabó Zsolt főszerkesztője elmondta, az 1965-1970 közötti időszak tekinthető a lap aranykorának, követendőnek. A Művelődés Műhely, a kiadó az erdélyi magyarság történetének szempontjából fontos műveket ad ki, ilyenek például: A Szamos-parti Athén, Az erdélyi fejedelmek arcképcsarnoka, A kalotaszegi templomok, cintermek és temetők régi sírkövei és több más kötet. A rendezvényen az előbbi két könyvet mutatták be a szerzők, Csetri Elek és Sas Péter. Gábor Dénes beszélt a Művelődés kistestvéréről, a Könyvesházról, amely a Romániai Magyar Könyvtárosok szaklapja. Évente két számmal jelentkezik, a Művelődés mellékleteként. /Farkas Imola: 55 éves a Művelődés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
2004. január 23.
Idén tizedik alkalommal jelenik meg az erdélyi magyar érettségizők könyve, a Maturandusok. A szerkesztők, Bartha Zoltán, a Tinivár Könyvkiadó felelős igazgatója és Szabó Csaba újságíró 1994 óta minden évben összeállítják a maga nemében egyedülálló kötetet, kordokumentumot. Több esetben előfordult, hogy a szerkesztők személyesen mentek el az iskolákba, végigjárták az osztályokat, és feljegyezték a neveket, mert egyetlen pedagógus sem akadt, aki a névsort összeállította, elküldte volna. Az első kötet 1995-ben jelent meg, ebben 112 középiskola adatai szerepelnek. (Négy iskola maradt ki, visszajelzés hiányában.) A kötet tartalmazza a végzősök és osztályfőnökük nevét, ahol lehetőség volt rá, az iskola fotóját, rajzát. Az osztályok maguk választhattak mottót. A következő években a Maturandus kiegészült az iskolák pontos adataival, elérhetőségével, az osztályok szakával, profiljával. Értékes tanulmányokat is tartalmaznak a kötetek. /Farkas Imola: Ez út hazámba visszavisz... = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./
2004. január 31.
Január 30-án nyílt meg Várdai D. Levente fotókiállítása Kolozsváron Terra Incognita címmel. A fiatal alkotó tavaly végzett fotó-video-képfeldolgozás szakon, tanára, Feleki Károly méltatta a kiállított munkákat. /Farkas Imola: Terra Incognita. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./
2004. február 20.
Február 19-én Kolozsváron bemutatták László Ferenc zenekutató Béla Bartók si muzica populara a romanilor din Banat si Transilvania című, az Eikon Kiadónál megjelent könyvét. A kötet bővített, átdolgozott változata egy korábban megjelentnek. A szerző hosszú évek óta kutatja Bartók Béla zenei munkásságát. Bartók több mint 3500 autentikus román dallamot gyűjtött. László Ferenc könyvét korábban két kiadó visszautasította. A könyv elnyerte a Romániai Zeneszerzők és Zenetudósok Egyesülete 2003. évi Zenetudományi díját, amelyet e hónap 27-én nyújtanak át a szerzőnek Bukarestben. /Farkas Imola: Bartók Béla és a román népzene. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./
2004. február 23.
Gy. Szabó Béla pasztelljeiből nyílt kiállítás február 22-én Kolozsváron, az Újalsóvárosi Református Egyházközség Pata utcai Fehér Galériájában. A tárlat anyagát elsősorban az 1930-as években készült munkák képezik, amelyeket a világ több országa (Brazília, Mexikó, Kína, Német-ország, Olaszország stb.) ihletett. Gy. Szabó Béla a múlt századelején született Gyulafehérváron, innen nevében a Gy betű. /Farkas Imola: Barangolások. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./
2004. február 24.
A kolozsvári Agnus Rádiót elsőként Csép Sándor, az Agnus Média Alapítvány és a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) elnöke köszöntötte. Tavaly karácsonykor volt a rádió kereken egyéves évfordulója. Február 22-én az unitárius és az evangélikus-luteránus egyház is együtt ünnepel az Agnus-szal, hiszen ezeket az értékeket, ezt a munkát ők is vállalják felekezeti műsoraikban. Bemutatkozó, ismertető film is készült a rádióról. Technikai okok miatt még nem vételezhető jó minőségben a város minden kerületében, néhol pedig egyáltalán nem. Adorjáni László lelkipásztor, az Agnus Rádió igazgatója kiemelte, ez a rádió lehetőséget ad arra, hogy magyarul szóljanak, Istenről. /Farkas Imola: Születésnapját ünnepelte az Agnus Rádió: a bárányok nem hallgatnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./
2004. március 20.
A Sepsiszentgyörgyön zajló magyar–román dokumentumfilm-fesztivál színvonalas. Összesen 58 versenyfilmet láthatnak az érdeklődők. /Farkas Imola: Színvonalas a Film.dok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
2004. március 29.
Alapszabály-módosító közgyűlést tartott Kolozsváron, márc. 27-én a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT). Az összejövetel keretében nyitották meg László Csaba Ferenc Kolozsvári párhuzamok című fotó-tárlatát, illetve Mihály Ferenc restaurátor tartott diafilmes előadást az erdélyi festett kazettás mennyezetekről. Gaal György, a KLMT elnöke elmondta, a KLMT, mint egyedüli műemlékvédelemmel foglalkozó szervezet, amely országos hatáskörben fejti ki tevékenységét, feladatának tartja, hogy intézményesítse az erdélyi magyar műemlékvédelmi tevékenységet. László Csaba Ferenc, nyugdíjas matematikatanár fotótárlata dokumentumértékű képeket mutat be, amikor tudomást szerzett Kolozsváron a 70-es évek bontási akcióiról, elindult a városba fényképezni. /Farkas Imola: Rekviem a régi Kolozsvárért. Ülésezett a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./
2004. április 3.
Herepei János történész és levéltáros gazdag hagyatékának anyagából jelentetett meg kötetet a Művelődés „Kolozsvár történeti helyrajza” címen. Sajtó alá rendezte, szerkesztette és az utószót írta Sas Péter. A könyvet a Művelődés szerkesztősége és a Koós Ferenc Kulturális Alapítvány mutatta be ápr. 1-jén Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban. Herepei munkásságáról Kiss András nyugalmazott főlevéltáros beszélt. Ez a harmadik könyv, amelyet a Művelődés megjelentet Herepei munkáiból. Ezt megelőzte A kalotaszegi templomok, cintermek és temetők régi sírkövei című, 2001-ben kiadott kötet, illetve A kolozsvári Farkas utcai templom történetéből (az 1638–1647 évi építkezés, berendezés és felszerelés adattára), amely 2002-ben látott napvilágot. A most bemutatott kiadvány Herepeinek a kincses város kialakulásával, településfejlődésével kapcsolatos kutatásait tartalmazza, feltárja Kolozsvár középkori történetét, utcáinak, épületeinek, temetőjének históriáját. Sas Péter elmesélte: Sepsiszentgyörgyön, szerencsés véletlen folytán bukkant rá egy papírzacskóba csomagolva Herepei kéziratainak egy részére. Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője közölte: Herepei további munkáinak kiadását tervezik. /Farkas Imola: A valódi érték időtálló. Könyvbemutató a Gaudeamusban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./
2004. április 28.
Ápr. 26-án Kolozsváron, a Bretter György Irodalmi Kör vendége Szőcs Géza volt. A szerző az erdélyi magyar irodalom – egységes magyar irodalom kérdésére reflektálva elmondta: szerinte eleve nem létezik irodalom, hanem egyes emberek vannak, akik külön-külön alkotnak. /Farkas Imola: Irodalom/politika? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./
2004. április 30.
Ápr. 28-án Kolozsváron tartották "az erdélyi piarista múltat méltató, jelenét és jövőjét vizsgáló" Kalazanciusok Erdélyben című, Sas Péter rendezte dokumentumfilm bemutatóját. Fodor György piarista konfráter ismertette a rend névadójának életrajzát, aki Róma csavargó, hajléktalan gyerekeinek tanításával indította útjára a piarizmust. A film forgatókönyvírója, rendezője, Sas Péter elmondta: szeretné, ha nemsokára újabb filmet készíthetne, amely a mai helyzettel ellentétben egy élő, felújult piarista jelent mutathatna be. /Farkas Imola: Piarizmus – a múltban és ma. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./
2004. május 10.
Máj. 8-án díjkiosztással zárult a Puck Animafest báb színjátszó fesztivál Kolozsvár. A fesztivál nagydíját az Izraelből jött társulat nyerte el. /Farkas Imola: Bábszínház, nem csupán gyerekeknek: Puck Animafest. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./
2004. május 26.
Ruha István a hazai és külföldi zenei élet kiemelkedő személyisége, a kortárs nemzetközi hegedűművészet élvonalához tartozik. A kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián végzett, 1958-ban a Kolozsvári Állami Filharmónia koncertező szólistája lett, 1962-1988 között a Filharmónia híres Transilvania Kvartettjét vezette. Pályafutása során több ezer hazai és külföldi koncert és szólóest középpontjában állt. Professzorként a fiatal hegedűs nemzedék előadói képzését segíti. István fia karmester, Svájcban él 25 éve. Ruha István hegedűművészt sokszor hívták külföldre, hatalmas összegekért, de itthon maradt. /Farkas Imola: "Így volt jó minden, ahogy volt" – vallja Ruha István, a hegedűsök prófétája. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
2004. június 9.
Cseke Péter közíró, szerkesztő, egyetemi tanár május végén Budapesten vehette át a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Irodalmi Tagozatának Pro Literatura-díját. Pécsi Györgyi budapesti irodalomkritikus és irodalomtörténész laudációja szerint "Sokszálú munkásságának fő kutatási területe a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom- és kisebbségi létértelmezés eszmetörténete. ... Az erdélyi magyarság múltjára, sorsára vonatkozó józan mérlegelései szociológiailag is megalapozottak, hitelesek." Cseke Péter elmondta, hogy három könyvére figyeltek fel, mindhárom gyakorlatilag ugyanazt a témakört járja körül: a kisebbségi lét problémáit. Cseke fontosnak tartja a forrásfeltárást. Az első erdélyi írónemzedék indulásának nyolcvanadik évfordulóján ezért szorgalmazta a Tizenegyek antológiájának reprintkiadását, illetve összeállította a nemzedék fogadtatásának történetét. A másik két kötet forrásértelmezés: az utóbbi húsz esztendőben írt tanulmányainak válogatott gyűjteménye, amely Paradigmaváltó erdélyi törekvések címmel jelent meg, a harmadik pedig ugyanazokra a kérdésekre reflektáló esszéket is tartalmaz. Előbbi kettő a Kriterionnál, utóbbi a Széphalom Könyvműhelynél, Budapesten jelent meg. Cseke Péternek eddig tizennyolc önálló kötete látott napvilágot, társszerzőkkel együtt pedig közel negyven. A szociográfiai riport műfajával indult, ezekből szerkesztett reprezentatív kötete 1993-ban a Püski Kiadónál látott napvilágot Hazatérő szavak címmel. /Farkas Imola: Hagyomány és jövőstratégia. Beszélgetés Cseke Péterrel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./
2004. szeptember 20.
Szept. 18-án megnyílt Gally Katalin pasztelljeiből összeállított tárlat Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában. /Farkas Imola: Gally Katalin tárlata a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./
2004. szeptember 27.
Szept. 25-én kapták meg Bonchidán okleveleiket azok a fiatalok, akik részt vettek az építettörökség-helyreállító szakképző programban, amelynek során a legjobb szakemberektől tanulhatták a mesterséget. Az ünnepségen részt vett a Művelődési Minisztérium, valamint a British Council képviselője. 1998 óta romániai és angliai mesterek képeznek ki szakembereket. A program 2001 óta működik Bonchidán. Dr. Szabó Bálint, a Transylvania Trust elnöke felhívta a figyelmet: várhatóan a jövőben az anyagi fedezetet könnyebben elő lehet majd teremteni a régi, értékes épületek helyreállítására. /Farkas Imola: Építettörökség-helyreállítói szakképző program Bonchidán. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./
2004. november 6.
Az Erdély Versailles-aként számon tartott bonchidai Bánffy-kastély hírnevét nemcsak építészeti értékeinek, hanem a 70 hektáros parknak is köszönhette. A park újratelepítésére az első lépeseket most megtették: a helybeli iskolások fűzfákat és jegenyéket ültettek. /Farkas Imola: Bonchida. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./
